Ma hajnalra összejött a villamosenergia-piac szerkezetének reformjáról szóló előzetes politikai alku a tagállamokat tömörítő Tanács és az Európai Parlament delegációja között, így innentől már csak formalitásnak számít, hogy az alkuból jogszabály is legyen. A reformot előterjesztő Bizottság külön közleményben üdvözölte a jó hírt.
Miután kedden Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, a készülő alku jelenként meglebbentette, hogy a magyar kormány „megfontolná” plusz brüsszeli pénzek felajánlását a határvédelmi költségekre, és miután tegnap előzetes bejelentés nélküli röszkei határlátogatást tett Varga Mihály, ma közzétett a pénzügyminiszter a Facebook-oldalán egy levelet, amelyben plusz pénzt kért az Európai Bizottságtól – pontosabban az eddig felmerült határvédelmi költségek fair arányának megtérítését. A jelek szerint a levél megszületése, illetve a röszkei látogatás az éppen most megkezdődött kétnapos EU-csúccsal, az Ukrajnával kapcsolatos háttérbeli alkukkal függ össze, és a magyar kormány most "benyújtja a számlát", kisajtolja azokat a pénzügyi tételeket Brüsszelből a szavazatért cserébe, amelyeket most lehetséges elérni.
Rövid videóban kommentálta Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter azt, hogy 10,2 milliárd euró, mintegy 4000 milliárd forint, felzárkóztatási forrást felszabadított Magyarország számára az Európai Bizottság a szerdai döntésével, mivel megfelelt az ország a független igazságszolgáltatás alapvető követelményének.
Jóváhagyta szerdán az Európai Bizottság a Budapest Airport felvásárlásával kapcsolatos összefonódást, azaz azt, hogy a Corvinus és a VINVCI Airports közös irányítást szerezzen a repteret üzemeltető Budapest Airport Holding felett – közölte a brüsszeli testület.
Az Európai Bizottság szerda délután döntött: a magyar igazságügyi reform megfelel a horizontális feljogosító feltételnek, így nem blokkolja tovább Brüsszel a magyar kohéziós források kifizetését. Más jogállamisági tárgyú akadályok miatt viszont csak 10,2 milliárd eurót szabadít ki most Magyarország – tudta meg a Portfolio. Mivel a magyar kormány már jelezte, hogy az összes jogcímen járó 30 milliárd eurónyi forráshoz köti az Ukrajnával kapcsolatos döntéseket a holnap kezdődő csúcstalálkozón, ez átalakíthatja a napokban kezdődő uniós csúcs dinamikáját is. Frissítés! Szerda kora este a Bizottság a kiadott közleményben megerősítette, hogy a négyelemű igazságügyi reform teljesíti a horizontális feljogosító feltételt, ezért mintegy 10 milliárd euró felszabadul a kohéziós keretben, de mivel a jogállamisági eljárás feltételeit nem teljesítette maradéktalanul a magyar kormány, ezért 6,3 milliárd eurót még továbbra is felfüggesztve tartanak, illetve a helyreállítási pénzekhez sem férhet még hozzá Magyarország az előleget leszámítva. Mindezek miatt a Bizottság közleménye rögzíti: mintegy 21 milliárd euró marad blokkolva Magyarországnak a most feloldott 10,2 milliárd euró mellett.
Nagyon kemény tartalmúnak tűnő levelet írt az Európai Parlament négy nagy pártcsaládjának frakcióvezetője Ursula von der Leyen európai bizottsági elnöknek, amely szerdán a Portfolio birtokába jutott. Ebben gyakorlatilag arra szólítják fel a pénzek kifizetéséért felelős Bizottság elnökét (akinek jövő évi újraválasztását könnyen el tudná kasználni ez a négy nagy párt együtt), hogy a testület legalább 2024. január 10-ig ne kezdjen el kifizetni egy centet se Magyarországnak azon felzárkóztatási forrás részből (kb. 10 milliárd euró), amely a magyar igazságügyi reformok bizottsági jóváhagyása nyomán ma felszabadul. Ezt a kérést könnyedén teljesíteni tudja a Bizottság, hiszen az igazságügyi reform jóváhagyása után a benyújtott fejlesztési számlákat 60 napos határidővel fizetheti ki a testület, tehát el tudja húzni január közepe utánra.
Kedd este az országgyűlés megszavazta az utolsó jogszabályt is, amely szükséges lenne mintegy 10 milliárd eurónyi kohéziós forrás kiszabadításához. Azonban egyelőre a kormány nem hirdette ki a jogszabályt, pedig az Európai Bizottság gyorsan lépne, még az EU-csúcs előtt. A Portfolio úgy tudja, hogy akár már szerda feloldhatják a kifizetéstilalmat. Ezzel együtt is elhúzódó csúcstalálkozóra számítanak, mégha tegnap a magyar kormány már a pénzekhez is kötötte, hogy támogassa az Ukrajna ügyében hozandó döntéseket.
A nemzetközi sajtó megszellőztette, hogy már kedden jóváhagyhatja az Európai Bizottság mintegy 10 milliárd eurónyi magyar kohéziós forrás kifizetését. Azonban az igazságügyi reformot még nem teljesítette a magyar kormány, ezért majdnem biztosan eltolódik a döntés – tudta meg több brüsszeli forrásból a Portfolio. A feloldó végzés legkorábban szerdán születhet meg, de ehhez a magyar parlamentnek kedd este el kell fogadnia még egy jogszabályt. Uniós diplomaták szerint a kormány rá is játszott, hogy egyszerre legyen az Ukrajnáról szóló uniós csúcs, valamint a várhatóan pozitív ítélet a horizontális feljogosító feltételekről szóló eljárásban.
Az Európai Bizottság egy a nemzetközi jogi szabályok határmezsgyéjén mozgó javaslattal biztosítana mintegy 15 milliárd eurónyi támogatást Ukrajnának. A terv lényege, hogy az EU-ban befagyasztott orosz vagyonból származó hozamot elkülönítené, majd azt Kijevnek utalná el. Korábban már egyszer a jogi aggályok miatt levették a napirendről a tervet, de az EU-s pénzügyi segélyekre belengetett magyar vétó, valamint az amerikai Kongresszus elhúzódó, a támogatásokról szóló tárgyalásai miatt Brüsszel leporolta a tervet.
Az Európai Bizottság zöld utat adott Magyarországnak a meglévő állami támogatási programok kiigazítására irányuló javaslataihoz, amelyek célja a gazdaság támogatása az orosz-ukrán háború okozta gazdasági zavarok orvoslására. Emellett Brüsszel rábólintott az Exim által folyósított vállalati energiaügyi ártámogatások folytatására is.
Az Európai Bizottság már lényegében csak a Kúria ügyelosztási rendjénél az emberi beavatkozás lehetőségét kizáró passzusra várt a befagyasztott magyar kohéziós források kiszabadításánál. Most pedig az Igazságügyi Minisztérium kiadta azt az egybekezdéses szöveget, ami ezt a problémát kezelheti.
Az egy éve, az Európai Bizottsággal a kondicionalitási eljárásban kötött megállapodás részeként megalakult Integritás Hatóság egy 16 pontos javaslattal állt elő a vagyonnyilatkozati rendszer átalakítására. Biró Ferenc, a szervezet elnöke szerint jelenleg csupán elvi szinten létezik ellenőrzés a politikusi vagyonbevallásoknál, ezért javítani kell azt az átláthatóság és az elszámoltathatóság érdekében. Egységes rendszer, kibővített érintetti kör és szerepel az IH csomagjában – derül ki a Telex beszámolójából.
Az Európai Unió pénzügyminiszterei döntő fontosságú megbeszélésre készülnek csütörtökön a Stabilitási és Növekedési Paktum (SGP) reformjáról, amelynek célja az unión belüli közkiadásokat szabályozó rendszer átalakítása. A jelenlegi állás szerint a diplomaták még nem jutottak konszenzusra a tagállami költségvetéseket meghatározó reformot illetőn, és bizonytalan, hogy a 19 órára tervezett vacsora során sikerül-e dűlőre jutniuk. Bár ez a vita gyakorlatilag kiterjed az egyes országok zöldberuházásaira, adósságszintjeire, az ukrán háború miatti védelmi kiadásokkal kapcsolatos kérdésekre, kevéssé van a figyelem középpontjában. Ráadásul bár eleinte a magyar kormány is vétózta az Európai Bizottság javaslatát, mostanra beállt a fősodorba, és ebben a vitában nem a budapesti vezetés a rosszfiú.
Az európai polgárság 30. évfordulója alkalmából az Európai Bizottság egy új intézkedéscsomagot mutatott be, amelynek célja az uniós állampolgársággal kapcsolatos jogok megerősítése az egész EU-ban. Az uniós tagállamok állampolgárságával rendelkező európai polgárokat olyan egyedülálló kiváltságok illetik meg, mint a szabad mozgás, a konzuli védelem és a demokratikus folyamatokban való aktív részvétel.
Az Európai Bizottság az uniós állami támogatási szabályok alapján jóváhagyta a közös európai érdekű fontos projektet (IPCEI), amelynek célja a kutatás, fejlesztés és a legkorszerűbb felhő- és szélessávú számítástechnikai technológiák kezdeti ipari bevezetése több európai szolgáltatónál. Magyarországról a 4iG Nyrt. és az E-Group ICT támogatását is jóváhagyta Brüsszel.
Az Európai Unió számos országában komoly gondot jelent a villamosenergia hálózatok szűk kapacitása ahhoz, hogy az elektromos autók gyorsabb terjedéséhez szükséges töltőhálózatot ki lehessen építeni – mutat rá a Reuters a hétfői figyelmeztető anyagában a helyzetre. A kapacitás problémák az egész uniós energiaátmenetet is akadályozhatják, amely az Európai Bizottság friss becslései szerint 2030-ig mintegy 60%-kal több villamosenergia termelését és elosztását teszi szükségessé, és amelyhez irdatlanul nagy, közel 600 milliárd eurónyi hálózatfejlesztési kiadást kell végrehajtani. Éppen ezen óriási feladatok, a decentralizált áramtermelési és elosztási rendszerbeli nehézségek miatt, a Bizottság előállt egy hétpontos cselekvési tervvel, amelyekkel az a célja, hogy a szükséges beruházások minél hamarabb megvalósuljanak, és így ne a hálózat legyen az energiaátmenet fő akadálya.
Lesokkolták Brüsszelt Orbán Viktor magyar kormányfő múlt hét végi üzenetei Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásai megkezdésének egyértelmű elutasításáról, mert vezető tisztviselők és diplomaták egészen a múlt hétig úgy gondolták, hogy a magyar kormányfő fenyegetései nem jelentenek nagy veszélyt a december közepi EU-csúcs sikerességére és csak a magyar EU-pénzek kiszabadításáról szólnak – írja hétfő reggeli hírlevelében a Politico.
Már csak a magyar kormány válaszlevelén múlhat, hogy az Európai Bizottság 10 milliárd eurónyi kohéziós forrás feloldásáról döntsön. A hírek szerint az erről szóló értékelés már decemberben megszülethet, ha az igazságügyi reform részeként a kormány egy újabb módosítást fogadjon el. Bóka János pedig vélhetően erről egyeztet pénteken Brüsszelben.
Az uniós diplomaták ismét attól tartanak, hogy Magyarország akaszthatja meg a decemberi közepi uniós csúcson a közös fellépést. Ráadásul egyszerre három ügyben is: Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak megakasztása miatt, az Európai Békekeret felhasználásánál, valamint a közös költségvetés felülvizsgálatának ellenzésénél is vétózhat Magyarország. Viszont az Orbán Viktor vezette kabinet nem egyedül lehet kerékkötő, mivel Németország is több ügyben szembemenne az EU-s fősodorral. Az Európai Bizottság ugyan mindent megtett, hogy december 13-15. között ne jöjjenek ki a konfliktusok, de nem tudott minden aknát hatástalanítani. A Portfolio-nak és a Politico-nak nyilatkozó uniós diplomaták is diplomáciai katasztrófára készülnek, aminek legnagyobb nyertesei a nacionalista pártok lehetnek az EP-választásokon.
Kihívást jelent az Európai Unió azon ígéretének teljesítése, mely szerint tavaszig leszállít egymillió 155 milliméteres lőszert Ukrajnának, a vállalás teljesítése "valamivel több időt vesz igénybe" - közölte Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben, az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) éves konferenciáján csütörtökön. Az eseményen Josep Borrell uniós külügyi főképviselő arra tett utalást, hogy az uniós lőszerexport egy részét esetleg átirányíthatják Ukrajnának, hogy teljesüljenek a vállalások. Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök azt közölte, az uniós bizottság a jövő év elején javaslatot tesz az Európai Védelmi Ipari Program elindítására.
Az uniós találkozó idejére félretette ellentéteit a kormány és a Bizottság.
Amerikában felpattanást láthatunk.
Súlyos káosz jöhet karácsony előtt.
Marcin Romanowski befogadása a vita tárgya.
Meddig nőhet még?
Kik kísérték el a politikust?
Az IO Partners szakértőivel beszélgettünk.
